Az európai parlamenti képviselők első körben jóváhagyták azokat a terveket, amelyek célja a katonai felszerelések, csapatok és eszközök uniós szintű szállításának támogatása az esetleges agressziók hatékonyabb elhárítása érdekében.
Biztonsági és Védelmi Bizottság
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Kedden a Közlekedési és Idegenforgalmi, valamint a Biztonsági és Védelmi Bizottságok elfogadták álláspontjukat az új uniós katonai mobilitási szabályok, 49 szavazattal 9 ellenében és 4 tartózkodás mellett. A szabályok célja a katonai felszerelések, áruk, ellátmányok és személyzet szállításának megkönnyítése. Az európai parlamenti képviselők szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágított arra, hogy az EU-szerte szükség van a katonai szállítások hatékonyabb tervezésére és fejlesztésére.
A katonai mozgások elősegítése
Az adminisztratív akadályok és a széttagolt nemzeti eljárások leküzdése érdekében az európai parlamenti képviselők támogatják egy biztonságos digitális információs rendszer létrehozását, amely segíti az EU-tagállamokat a katonai szállítási engedélyek, a forgalmi intézkedések és a vámalakiságok kezelésében. Javaslatuk szerint a rendszer bevezetését 2027-re kell előrehozni (a Bizottság eredeti, 2030-ra vonatkozó javaslatához képest), és biztosítani kell annak a NATO-val való együttműködőképességét.
Az európai parlamenti képviselők támogatták azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják a katonai szállítási engedélyek kiadását: az állandó engedélyeket egy hónapon belül, az ad hoc engedélyeket pedig két munkanapon belül kell kiadni. A rendelet emellett létrehozna egy katonai mobilitási szállítási csoportot, és kötelezővé tenné az EU-tagállamok számára, hogy kijelöljenek egy nemzeti koordinátort a katonai mobilitás ügyében.
Az infrastruktúra ellenállóképessége és a szolidaritási alap
Az új szabályok arra szólítják fel az EU-tagállamokat, hogy elsőbbséget biztosítsanak a kettős felhasználású és az energiaellátási infrastruktúra ‘kritikus pontjainak’ – például az utaknak, hidaknak, alagutaknak, vasutaknak, valamint a kikötőkhöz, repülőterekhez és multimodális árufuvarozási terminálokhoz vezető hozzáférési útvonalaknak – a fejlesztésére, hogy azok ellenálljanak a katonai szállításoknak. Az európai parlamenti képviselők elegendő uniós és nemzeti finanszírozást szorgalmaznak, és utasítják a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy egyértelmű beruházási ütemtervet.
A katonai mobilitási képességek hiányosságainak orvoslása érdekében az új szabályok arra utasítják a Bizottságot, hogy az új szabályok hatálybalépésétől számított hat hónapon belül hozzon létre egy szolidaritási alapot. Ez az EU és tagállamai szállítási és logisztikai kapacitásait – például járműveket, személyzetet, IKT-rendszereket, orvosi egységeket, hajókat vagy vonatokat – egyesítené és megosztaná, hogy megkönnyítse a rászoruló EU-országok katonai szállítási műveleteit. Az európai parlamenti képviselők azt javasolják, hogy a szolidaritási alap nyitva álljon a nem uniós NATO-szövetségesek, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság számára is.
Vészhelyzeti reagálás válság esetén
Az európai parlamenti képviselők elismerik, hogy vészhelyzetben vagy válsághelyzetben a szokásos közlekedési szabályok vagy a hálózati kapacitások nem elegendőek ahhoz, hogy megbirkózzanak a katonai szállítás mennyiségének, gyakoriságának vagy sebességének jelentős növekedésével. Ezért támogatják egy európai katonai mobilitást elősegítő reagálási rendszer (EMERS) létrehozását, amely ideiglenes intézkedéseket aktiválna annak érdekében, hogy vészhelyzet vagy válsághelyzet esetén biztosítsa az időszerű és zavartalan katonai szállítást az EU egész területén, miközben a polgári forgalom zavarát a lehető legkisebb mértékben tartja.
Ilyen esetben az EMERS-t a Bizottság javaslatára a Tanács 48 órán belül aktiválná. A rendszer legfeljebb 12 hónapig maradna érvényben, és a fegyveres erőknek elsőbbségi hozzáférést biztosítana a közlekedési infrastruktúrához. Az európai parlamenti képviselők javasolják, hogy az érintett infrastruktúra-tulajdonosok, -üzemeltetők és -kezelők kártérítést kapjanak, amennyiben ilyen körülmények között indokolt kiadásokkal, károkkal vagy bevételkieséssel szembesülnek.
Az európai parlamenti képviselők abban is egyetértettek, hogy egy ilyen vészhelyzet esetén minden katonai szállítást mentesítenének a kabotázsra és a forgalmi korlátozásokra vonatkozó szabályok alól, és enyhítenék a vezetési időkre, szünetekre és pihenőidőkre vonatkozó korlátozásokat, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a munkavállalók jólétét és a közlekedés biztonságát.
Mélyített együttműködés a NATO-val
Az európai parlamenti képviselők különös hangsúlyt fektetnek az EU és a NATO erőfeszítései közötti kiegészítő jelleg biztosítására, hogy béke, válság vagy konfliktus idején a szövetséges erők gyors és zökkenőmentes mozgását lehetővé tegyék, ideértve olyan szoros partnereket is, mint Ukrajna és Moldova.
Idézetek
A Biztonsági és Védelmi Bizottság előadója Michał Szczerba (EPP, PL) kijelentette: “A Parlament számára a feladat teljesítve. Jelentősen megerősítettük a katonai mobilitásra vonatkozó jogalkotási csomagot. Biztosítottuk az egyszerűsített eljárásokat, lerövidítettük a szállítási engedélyek kiadásának határidejét, felgyorsítottuk a digitalizációt, megerősítettük az interoperabilitást a NATO-val és a szoros partnereinkkel, valamint javítottuk a stratégiai kettős felhasználású infrastruktúra ellenállóképességét.”
A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság előadója Roberts Zīle (ECR, LV) kijelentette: “Ezek az új szabályok javítják az EU felkészültségét a biztonsági kihívásokra való reagálásra és a segítségre szoruló EU-tagállamokba történő gyors csapatmozgósításra. Betartottuk a határidőket, így júliusban megkezdhetjük a tárgyalásokat a Tanáccsal.”
Következő lépések
A Védelmi és a Közlekedési Bizottságok szintén 52 szavazattal, 6 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy a lehető leghamarabb megkezdik a tárgyalásokat a Tanáccsal a jogszabály végleges formájáról, amennyiben a plenáris ülés 2026 júliusában zöld utat ad az ügynek.
Forrás: © Európai Unió, 2026 – EP
