Az Európai Parlament legutóbbi, az EU új pénzmosás elleni hatósága (AMLA) munkájáról szóló meghallgatásán vita alakult ki a magas kockázatú országokra vonatkozó kritériumok alkalmazásával kapcsolatos kérdés után. Amikor Rada Laykova európai parlamenti képviselő magyarázatot kért az AMLA meghívott szakértőjétől, az elnök közbeavatkozott, és megakadályozta, hogy a kérdésre választ adjanak. A kérdés Oroszországnak az EU pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás terén kialakított magas kockázatú országok listájára való felvételére vonatkozott, valamint arra, hogy máshol is alkalmazzák-e hasonló értékeléseket.
Rada Laykova, európai parlamenti képviselő, a következő nyilatkozatot tette közzé:
“Ami ezen a meghallgatáson történt, sokatmondó. Egy egyértelmű és teljesen jogos kérdést tettem fel az AMLA szakértőjének: ha az Európai Unió objektív mércéket alkalmaz annak eldöntésénél, hogy Oroszországot fel kell-e venni a magas kockázatú országok listájára, akkor miért nem vetik alá Ukrajnát ugyanilyen vizsgálatnak? A meghallgatás a terrorizmus finanszírozásának, a korrupciónak és a pénzmosás kockázatainak kérdéseire összpontosított, és én több konkrét és releváns tényezőre is hivatkoztam – többek között az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás megszakítására, amely olyan tagállamokat érintett, mint Szlovákia és Magyarország; ez az eset összehasonlítható a Nord Stream összefüggésében korábban ‘gazdasági terrorizmusnak’ minősített esetekkel. Rámutattam továbbá az Ukrajnában tapasztalható korrupcióval, szabálytalan pénzmozgásokkal és kormányzási problémákkal kapcsolatos, jól dokumentált aggályokra is, amelyeket egyre inkább elismernek még a mainstream sajtóban is.
Ezek a pontok logikusan indokolják, hogy az Oroszországra alkalmazott keret alapján értékeljék az ügyet. Ukrajnát azonban egyáltalán nem vizsgálják. Ahelyett, hogy foglalkozott volna ezzel a lényegi kérdéssel, az elnök közbeavatkozott, hogy megakadályozza a választ, és csupán egy homályos megjegyzést tett a korrupcióról általában. A párbeszéd elutasítása önmagáért beszél. Az elnök egyértelműen felismerte, hogy a kérdés olyan helyzetbe hozta az AMLA képviselőjét, amelyben nem tudott válaszolni – ezért a kérdést egyszerűen elhallgattatták.
A nem hivatalos üzenet egyértelmű: nem szabad Ukrajnáról kérdezni. Ezt ‘a demokrácia működésének’ mutatják be, pedig a jogos és kényelmetlen ellenzéki kérdéseket figyelmen kívül hagyják, anélkül, hogy akár csak látszatbeli kísérletet tennének a válaszadásra. A motiváció ugyanolyan egyértelmű. Az EU igyekszik akadályozni az Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységeket, miközben elkerüli az Ukrajnára vonatkozó bármiféle korlátozást, annak ellenére, hogy Ukrajna minden kritériumnak megfelel a magas kockázatú országok listájára való felvételhez. Ezeket a döntéseket politikai következmények, nem pedig objektív kritériumok vezérlik. Az EU-nak nincs érdeke veszélyeztetni az úgynevezett ‘ukrán pénzátutalási csomóponton’ keresztül működő pénzmosási csatornákat, ugyanakkor teljes mértékben hajlandó akadályozni az európai vállalatok Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységét.’
