Az Európai Beruházási Bank (EIB) új jelentése felveti a kérdést, hogy ki is profitál valójában a “zöld energiába” irányuló többmilliárd eurós beruházásokból, és ki viseli végső soron a költségeket. Markus Buchheit, az AfD európai parlamenti képviselője élesen bírálja az EIB legújabb éves tevékenységi jelentését. Szerinte a bank egyre inkább “klímabankként” tünteti fel magát, miközben számos uniós ország polgárai és vállalkozásai az emelkedő áramárak és a növekvő megélhetési költségek miatt szenvednek.
Markus Buchheit (AfD), az ESN-frakció európai parlamenti képviselője így nyilatkozott:
“Az EIB finanszírozásának közel 60 százaléka jelenleg úgynevezett zöld projektekbe áramlik. Ez Brüsszelben talán jól hangzik, de nem enyhíti a családok, illetve a kis- és középvállalkozások terheit. Különösen a tengeri szélenergiára való erős összpontosítás mutatja, mennyire egyoldalúvá vált Európa beruházási politikája.”.
Az egyes tengeri projektek esetében az EIB több száz millió eurós hiteleket nyújt. Ezek a projektek drágák, műszakilag rendkívül összetettek, és nagymértékben függenek a hálózati infrastruktúrától és az időjárási körülményektől. Ennek ellenére politikailag előre hajtják őket, annak ellenére, hogy a tényleges villamosenergia-termelés elmarad a várakozásoktól. A költségeket a villamosenergia-árak, a hálózati díjak és az állami garanciák révén hárítják át a polgárokra.
Míg az EIB a ‘tiszta és megfizethető energiáról’ beszél, sok háztartás éppen az ellenkezőjét tapasztalja. A magas energiaárak terhelik a jövedelmeket és a versenyképességet, anélkül, hogy észrevehető javulás lenne tapasztalható az ellátásbiztonság vagy az árstabilitás terén. Problémásnak tartom, hogy az EIB egyre inkább a Zöld Megállapodás politikai eszközeként működik, elszakadva az emberek mindennapi valóságától.
Különösen kritikus vagyok a bank finanszírozási modelljével szemben: a kockázatokat az uniós költségvetési garanciák révén társadalmi szintre emelik, miközben a magánbefektetők olcsó hitelekből profitálnak. Ha a projektek kudarcot vallanak vagy elmaradnak a várakozásoktól, végső soron az adófizetők viselik a felelősséget.”
Az AfD az EIB-politika alapvető átalakítását szorgalmazza. A beruházásokat ismét az ellátásbiztonságnak, a megfizethetőségnek és a polgárok számára nyújtott kézzelfogható előnyöknek kell irányítaniuk. Az a EU, amely milliárdokat oszt szét, miközben a háztartások és a vállalatok a növekvő költségekkel küzdenek, elveszíti hitelességét.
