“Ez a botrány világosan megmutatja, milyen szorosan összefonódtak egymással az éghajlatkutatás, a politika és a pénzügyi szektor – és hogy a politika milyen megkérdőjelezhető módszerekkel készül. A PIK tanulmányában drámai éghajlati előrejelzéseket tett közzé, amelyek szerint a klímaváltozás 2050-re 19 százalékkal zsugorítaná a világgazdaságot, és évi 38 billió dollár költséget okozna.
De hamarosan komoly tudományos kifogások is felmerültek: szakértői bírálók, közgazdászok és kutatók a tanulmányt gyenge módszertannal, súlyos statisztikai hibákkal és tudományos alapok hiányával vádolták. A kritikusok azt is a Nature-nek rótták fel, hogy egyértelmű figyelmeztetések ellenére közzétette a cikket, és hogy hosszú ideig késleltette a későbbi kritikák megjelenését.
Amikor olyan tanulmányok kerülnek be az EU-politikába és a központi bankok irányelveibe, amelyeket még a szakértői bírálók is hevesen vitattak, annak semmi köze nincs a megbízható tudományhoz. Ehelyett politikai célú deindustrializációról, milliárdokat érő pénzáramlások irányításáról és a gazdasági szabadság korlátozásáról van szó. Végül az európaiak fizetik meg az árát: emelkedő költségek, munkahelyek megszűnése és a jólét csökkenése formájában.
Mi, az AfD és az ESN tagjai, teljes átláthatóságot követelünk, ezeknek a klíma-klienselő hálózatoknak a felszámolását, valamint a szilárd, becsületes kutatáshoz való visszatérést – lobbizási érdekektől mentesen.”
Az AfD/ESN bejelenti, hogy napirendre tűzi az ügyet az Európai Parlamentben, és parlamenti kérdéseket fog benyújtani a klímakutatók, az Európai Központi Bank és a nemzetközi pénzügyi szereplők közötti összefonódásokkal kapcsolatban.