“A keresztények a világ leginkább üldözött vallási közössége, és ez az üldözés különösen súlyos a Közel-Keleten. Aszad bukása és Ahmed al-Sharaa, valamint a HTS iszlamisták hatalomra kerülése óta a keresztények helyzete Szíriában drámaian romlott. Ennek ellenére az EU vörös szőnyeget terít az új damaszkuszi uralkodók elé, és milliárdokat ígér nekik. Ez elfogadhatatlan.”.
A fenyegetés azonban nem korlátozódik Szíriára. A keresztényeket a Közel-Kelet más részein is elüldözik, részben iszlamista okokból, részben pedig etnikai-politikai indíttatású földelkobzások miatt. Ciszjordániában radikális izraeli telepesek űzik el a palesztin keresztényeket falvaikból. Még az utolsó, szinte teljes egészében keresztény falu, Taybeh is súlyosan érintett. A helyi papok, például Bashar Fawadleh, Pierbattista Pizzaballa latin pátriárka és a Vatikán, valamint Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök is többször a leghatározottabb szavakkal elítélték a növekvő erőszakot.
A közel-keleti keresztények védelmének a legfőbb prioritásnak kell lennie, és kül- és fejlesztési politikánkban nem alku tárgyát képező feltétellé kell válnia. A keresztényeket üldözőket Brüsszel és Berlin nem szabad, hogy udvarolja és finanszírozza.”