Alexander Sell, az ESN európai parlamenti képviselője és a Külügyi Bizottság (AFET) tagja kijelentette:
“A tegnap az úgynevezett ‘orosz hibrid fenyegetésekre’ adott válaszként elfogadott további szankciók újabb mélypontot jelentenek az európai politikában. Ami biztonsági okokra hivatkozva kerül előterjesztésre, az alaposabb vizsgálat során kiderül, hogy politikai indíttatású szankciórendszer kiterjesztése, amely egyre inkább aláássa a jogállamiságot, és egyúttal szisztematikusan lehetetlenné teszi bármilyen komoly békefolyamatot és politikai közeledést.”
Mary Khan, az ESN európai parlamenti képviselője és a Polgári Jogok, Igazságügy és Belügyek Bizottsága (LIBE) tagja így folytatta:
“Rendkívül riasztó, hogy nemcsak állami szereplőket, hanem most már elemzőket, akadémikusokat, volt katonákat és véleményvezéreket is felvesznek a szankciós listákra. Az EU ezzel elhagyja a pluralista rend alapjait, és az ideológiai politika veszélyes útjára lép. Bárki, aki eltér az Ukrajnával, a NATO-val vagy az EU külpolitikájával kapcsolatos hivatalos narratívától, egyre nagyobb kockázatnak van kitéve a politikai megbélyegzés és az egzisztenciális gazdasági következmények tekintetében.
Különösen problémás a ‘dezinformáció’ és a ‘destabilizáló narratívák’ szándékosan homályos és politikailag rugalmas meghatározása. Ezek a kifejezések már régóta politikai harci jelszavakká váltak, amelyeket a nemkívánatos álláspontok delegitimálására és a kritikus hangok szisztematikus elhallgattatására használnak.”
Összegzésképpen Sell a következőket mondta:
“Ahelyett, hogy a feszültségcsökkentésre, a diplomáciára és az európai érdekeket szem előtt tartó független külpolitikára összpontosítana, az EU tovább élesíti konfrontációs logikáját. Ezzel nemcsak a külpolitikai feszültség fokozódásának kockázatát vállalja, hanem elmélyíti az európai lakosság nagy részének elidegenedését az Unió intézményeitől.”
