Az EU a kül- és biztonságpolitika területén az egyhangúsági elv eltörléséről tárgyal. A vita kiváltó oka az, hogy egyes tagállamok ismételten megakadályozzák a döntések meghozatalát, legutóbb az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós hitelterv kapcsán. A jövőben az ilyen döntéseket többségi szavazással kell meghozni, hogy növeljék az EU cselekvési képességét. Ugyanakkor a magyarországi politikai fejlemények megváltoztatják az erőviszonyokat, mivel ennek a megközelítésnek egyik legfőbb kritikusának eltűnése várható.
Ezzel kapcsolatban Alexander Sell, az AfD európai parlamenti képviselője, a Külügyi Bizottság (AFET) tagja a következőket nyilatkozta:
“Amit itt előkészítenek, az az európai külpolitika messzemenő átszervezése a nemzetállamok rovására. Az egyhangúság elve biztosítja, hogy minden ország megvédhesse érdekeit a háború, a béke és a nemzetközi kötelezettségek terén. Ha ezt az elvet eltörlik, olyan államok, mint Németország, a jövőben kénytelenek lehetnek olyan külpolitikai döntésekbe és többmilliárd eurós programokba belemenni, anélkül, hogy hatékonyan meg tudnák védeni magukat.”.
A magyarországi politikai fordulat következtében egyre valósabbá válik annak a lehetősége, hogy eltűnik az egyik utolsó olyan ország, amely eddig ellenezte az Ukrajnának nyújtott egyre nagyobb mértékű segítséget. Ez jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a 90 milliárd eurós hitelt és a további pénzügyi csomagokat egyszerűen átengedik.
Ugyanakkor ez a fejlemény megnyitja az utat egy közös adósságpolitika, és hosszú távon az eurókötvények bevezetése előtt, szintén egyhangú döntés nélkül. Az EU így egyre inkább egy olyan centralizált külpolitikai szereplővé válik, amely felülírja a nemzeti érdekeket. Ez a tagállamok ellenőrzésének csökkenését és a polgároktól való további eltávolodást jelenti.”
